Anraku
A SENCHAKU HONGWAN NEMBUTSU SHU 8. FEJEZETE
 
PASSZUSOK,  AMELYEK  MEGMUTATJÁK,  HOGY  MINDAZOK, AKIK  A NEMBUTSUT GYAKOROLJÁK,  BIRTOKÁBAN  KELL  HOGY  LEGYENEK A  HÁROM  MENTÁLIS  ÁLLAPOTNAK.
 
A "Kuan wu-liang-shou ching" (Meditációs Sutra) mondja: "Az érző lények akik születést keresnek ezen a földön, fel kell hogy keltsék magukban a három-féle gondolatot.  Ezt megtéve ott fognak születni. Mi ez a három gondolat?  Az első az őszinte gondolat, a második a mély gondolat, a harmadik az a gondolat, amellyel minden érdemünket felajánljuk a Tiszta Földön való születésre, és amellyel elhatározzuk az ott való születést. Ha valaki birtokában van ennek a három gondolatnak, bizonyos, hogy ezen a földön fog születni."
Shan Tao a fenti Sutrához írt kommentárjában mondja:
"Tekintettel a Sutrában említett első gondolatra, (mely szó szerint "legnagyobb őszinte gondolat"), a "legnagyobb" jelentése "legigazabb", vagy "legigazibb", és az "őszinte" jelentése "eredeti, valódi, természetes".  Ezek a kifejezések világossá akarják tenni, hogy a megértés és a gyakorlat melyet minden érző lény végez a fizikai, vokális és mentális aktivitáson keresztül, "őszinte és valódi" kell hogy legyen.
Külsőleg nem szabad a bölcsesség, jóság és szorgalom jegyeit mutatnunk, ha bensőnkben hiúság és hamisság lakik.  A kapzsiságnak, haragnak, gonoszságnak, hamisságnak, csalásnak és tettetésnek százféle formája van. Gonosz természetüket nehéz kipusztítani, olyanok mint a kígyók és skorpiók.
Mégha valaki (ilyen állapotban) gyakorolja is a mentális, fizikai és vokális gyakorlatokat, akkor is úgy mondják, ezek jó gyakorlatok méreggel keverve. Így ezeket hiú és üres gyakorlatoknak kell nevezni, nem lehet őket "Őszinte és valódi" gyakorlatoknak hívni.
Ha az emberek ilyen mentális állapotokban gyakorolnak, erőltessék meg bár testüket és elméjüket éj- és naphosszat, olyan kényszeres gyorsasággal mint ha eleven parazsat akarnának fejükről lesöpörni, az ilyen gyakorlást akkor is úgy kell neveznünk, hogy "jó, méreggel keverve." Még ha ezt fel is ajánlják arra hogy a Buddha Tiszta Földjén szülessenek, a méreggel kevert jó gyakorlatok ezt akkor sem tudják eredményezni.
Mindez azért van, mert amikor Amitabha Buddha a bodhisattva gyakorlatokat végezte az előkészületi állapotban és annak minden momentumában, a mentális, fizikai és vokális gyakorlatokat őszinte és valódi (természetes) gondolattal végezte.
Minden gyakorlata, a mások iránt kiterjesztett könyörülete és a maga megvilágosulására irányuló igyekezete őszinte és valódi (természetes ) volt.
Továbbá az őszinte természetességnek két fajtája van: az első az őszinte természetesség, mely a saját javunkra van, a második az az őszinte természetesség, mely mások javára van. Úgyszintén abban, amely saját javunkra van, kétfajta őszinte természetesség található. Ami az elsőt illeti, le kell győznünk úgy magunkban mint másokban a többrétű gonoszságot és el kell utasítanunk a tisztátalan földeket. Úgy járva, mint állva, ülve vagy fekve, el kell határoznunk, hogy legyőzzük és elvetjük a többrétű gonoszságot, ahogy azt minden bodhisattva teszi. A másodikat illetően: Őszinte természetességgel kell gyakorolnunk, és mások igyekezetében is támogatnunk kell a mindennapi és a megszentelt jócselekedetek gyakorlását. Őszinte és természetes gondolattal kell végeznünk Amitabha Buddha hangos dicséretét, valamint az abból (a dicséretből) származó elsődleges és másodlagos jótétemények dícséretét: hasonlóképen kell magasztalnunk Amitabha  Buddhát, és az Ő Földjét.  Szintén őszinte és természetes módon kell használnunk a vokális gyakorlatokat hogy elitéljük és megsemmisítsük magunkban és másokban a fájdalmat okozó és gonosz dolgokat melyek a Három Világban és a Hat Birodalomban való születést eredményezik. Ugyanakkor dicsérnünk kell azokat a jó gyakorlatokat, melyeket az érző lények végeznek mentális, fizikai és vokális aktivitásuk során.
Tiszteletet tanúsítva bár, de távolságot kell tartanunk azoktól, akiknek gyakorlata nem jó, és tevékenységüket soha sem szabad helyeselnünk. Továbbá őszinte, természetes gondolattal kell végezni a fizikai gyakorlatokat, kezünket összetenni, leborulásokat végezni, és a négyféle felajánlást megtenni Amitabha Buddhának, és az ő elsődleges, és másodlagos jótéteményeinek. Ugyancsak őszinte természetes gondolattal kell megvetnünk és elvetnünk úgy önmagunkban mint másokban  azokat a dolgokat melyek a Három Világhoz, az élet és halál birodalmához kötnek bennünket.
Ugyanakkor őszinte természetes gondolattal kell elmélkednünk Amitabha Buddháról, emlékeznünk Rá és az elsődleges és másodlagos jótéteményeire, mintha azok szemünk előtt állnának.
Hasonlóképen őszinte és természetes gondolattal kell a mentális gyakorlatokat végeznünk, megvetve és elvetve úgy magunkban mint másokban azokat a dolgokat, amelyek a Három Világhoz, az élet és halál birodalmához kötnek bennünket.
Őszinte és természetes gondolattal el kell vetnünk a helytelen mentális, fizikai és vokális gyakorlatokat, ugyanakkor amikor lehetőség van rá, végeznünk kell a helyes (mentális, fizikai, és vokális) gyakorlatokat.
Úgy belső mint külső dolgainkban, - legyenek azok láthatók, vagy rejtettek - őszintének és természetesnek kell lennünk mindenben. Ezt nevezzük őszinte gondolatnak.

A második a mély gondolat. A mély gondolat a mély hit gondolata. Ennek szintén két aspektusa van.
Az első az, hogy szilárdan és mélyen higgyük, hogy mostani testünkben közönséges és bűnös lények vagyunk, a transzmigrációban elmerülve, akik a ciklikus újraszületésben  képtelenek vagyunk a megszabadulás karmikus feltételeivel találkozni.
A második aspektus az, hogy szilárdan és mélyen higgyük, hogy Amitabha Buddha negyvennyolc fogadalma átöleli azokat az érző lényeket, akik kételkedés és fenntartás nélkül rábízzák magukat ezeknek a fogadalmaknak az erejére, és hogy ezek a lények bizonyosan születést érnek el a Tiszta Földön. Továbbá szilárdan és mélyen kell hinnünk, hogy Shakyamuni Buddha a Kuan wu-liang- shou ching-ben elmagyarázta a háromféle jótéteményeket eredményező gyakorlatot, az emberek kilenc szintjét, a két jó kontemplativ és nem-kontemplativ gyakorlatot, hogy magasztalta és tanúságot tett Amitabha Buddha elsődleges és függő jótéteményeiről, és biztatta az embereket az ott való születésre. Továbbá szilárdan és mélyen kell hinnünk, hogy az A-mi-to Ching-ben (Amitabha Sutra) a Tíz Világtáj Buddhái, kik számtalanok mint a Ganges homokszemei, tanúsítják hogy minden közönséges ember el tudja érni a születést, és biztatják az embert az ott való születésre. Ezenfelül, a mély hitre való tekintettel, azt kivánnám és kérném, hogy minden hívő osztatlan gondolattal, csak a Buddha szavaiban higyjen, és tekintet nélkül testi hogylétükre, határozottan bizzák rá magukat ezekre a gyakorlatokra, dobják félre azt, amit a Buddha akar hogy félredobjanak, gyakorolják azt amit a Buddha akar hogy gyakoroljanak, és hagyják el amit a Buddha akar hogy elhagyjanak. Ezt nevezzük a Buddha tanítása követésének és a Buddha szándékával való összhangban levésnek: ezt nevezzük a Buddha fogadalma követésének. Ezt jelenti a Buddha igazi tanítványának lenni. Továbbá biztosítok minden hívőt, akik mély hittel gyakorolnak ennek a Sutrának megfelelően, hogy nem fogják az érző lényeket félrevezetni. Miért van ez így? Azért, mert egy Buddha olyan valaki, aki tökéletes és nagy könyörületű, és szavai igazak. A Buddhákat kivéve senki sincs, aki  tökéletes legyen bölcsességben és gyakorlatban. A többiek mind még csak a tanulás szintjén állnak. Nekik még meg kell tisztulniuk a két tényleges és a maradék akadályoktól, és fogadalmaik még betöltésre várnak. Közönséges emberek, vagy ha akár bölcsek is, elgondolkoznak a Buddhák tanításain, megértésre mégsem tudnak jutni. Mégha tiszta és pontos megértésre is jutnának, még akkor is szükségük van a Buddhák helybenhagyására, hogy dolgukban biztosak legyenek. Ha megértésük összhangban van a Buddha gondolatával, akkor egyetértését fogja nyilvánitani, ekép szólva: Így van ez, így van ez! Ha nincs összhangban a Buddha gondolataival, akkor így fog szólni: Szavaid nincsenek összhangban tanításommal. Ha a Buddha semmit sem mond, akkor ezek a tanítások se nem jók, se nem rosszak: se nem előnyösek, se nem hasznosak. De ha a Buddha egyetértését fejezi ki valamivel kapcsolatban, úgy akkor az összhangban van eredeti tanításával. Ezenfelül minden szó amit a Buddha megmagyaráz, kifejezi eredeti tanítását, eredeti jelentését, eredeti gyakorlatát, eredeti értelmezését, eredeti karmikus aktivitását, és eredeti bölcsességét. Ezek a szavak megmutatják az igazságot vagy a hamisságot a mások tanításában, legyenek azok bodhisattvák, emberek vagy devák. Ezenfelül a Buddha tanítása a végleges tanítás, amit a bodhisattvák és mások tanítanak, azok még nem véglegesek. Ezt jól meg kell értenünk. Ezért mindenkit, akinek karmikus kapcsolata van a Tiszta Földön való születéssel, arra kérek, hogy csak Shakyamuni Buddha szavaiban higgyen egyedül, és ezek szerint gyakoroljon. Nem kell hinni a bodhisattváknak és másoknak a tanításában, ha azok nincsenek összhangban a Buddha szándékával, és kétséget okozók, zavart okozók, tévedést okozók és megakadályozzák ezzel a születést a Tiszta Földön. A mély gondolat azonos a mély hittel, mivel az komoly elhatározást igényel, hogy a Buddha tanítása szerint gyakoroljunk: megkívánja, hogy egyszer s mindenkorra vessük el a kételkedéshez és hamissághoz vezető dolgokat, ne hátráljunk, ne ingadozzunk a más interpretációk, gyakorlatok, tanítások, nézetek és más állítások előtt.
Kérdés: "A közönséges emberek bölcsessége sekélyes, téves elképzeléseik azonban mélyen gyökerezők. Tételezzük fel, hogy találkozunk egy személlyel, akinek a megértése (értelmezése) és gyakorlata különbözik a mienktől, és megkísérli hogy akadályozzon minket, sok Sutra és Shastra idézettel bizonygatva, hogy közönséges bűnös emberek nem tudnak születést elérni. Hogyan cáfoljuk meg egy ilyen személy érvelését, hogyan tartsuk meg hitünket, és hogyan haladjunk előre megtorpanás nélkül?"
Válasz: "Ha egy hívő találkozik egy olyan személlyel, aki megpróbálja Sutra és Shastra idézetekkel bizonyitani hogy közönséges bűnös emberek nem tudnak születést elérni, akkor így kell felelnie: még ha Sutrákkal és Shastrákkal is jössz nekem bizonyítani, hogy nem tudok ott születni, mégis az én hitem nem fog csorbát szenvedni támadásaidtól. Az ok pedig a következő: Ez nem azért van, mert nem hiszek a Sutrákban és Shastrákban, ellenkezőleg: tisztelettel hiszek mindegyikben. De a Buddha különböző időkben és különböző helyeken magyarázta őket a különböző érző lényeknek, akiknek különböző képességeik voltak, ilymódon áldva meg őket különböző jótéteményekkel. Ezért azok a helyzetek, amikor a Buddha elmagyarázta azokat a Sutrákat, amire hivatkozol, nem voltak azonosak azokkal, amikor elmagyarázta a Kuan wu-liang-shou chig-et, az A-mi-to chinget és más Tiszta Föld Sutrákat. Ezenkivül ezek a Sutrák különböznek a Tiszta Föld Sutráktól a hallgatók képességei szerint. Hogy azt mondjuk, melyekre hivatkoztál, azok doktrinálisan és a gyakorlatban megfelelőek az emberi lényeknek, deváknak és bodhisattváknak. De a Kuan wu-liang-shou ching a két (fajta) kontemplativ és nem-kontemplativ gyakorlatot tanítja. (A Buddha) ezért csak Vaidehinek és a többi középszerű embereknek magyarázta ezeket, akik az Öt Beszennyezettség és az öt szenvedés korában élnek, miután a Buddha eltávozott erről a földről, és tanúsította, hogy minden ember születést tud elérni. Éppen ezért én állhatatosan és egy célra összpontosítottan ennek a tanításnak a követésére törekszem. És így ha százezer trillió ember, olyanok mint te, mondaná hogy nem tudok születést elérni, én mindennek ellenére továbbra is erősítem és tökéletesítem hitemet a születésben.
Továbbá a hívőnek a következőkkel kell az ilyen személyhez fordulni, ezeket kell mondania, tanítva őt: "Figyelj jól, és elmondom hogy milyen szilárd az én hitem. Még ha bodhisattvák akik még nem érték el az első szintet, vagy arhatok és pratyekabuddhák, akik olyan számosak hogy betöltik a Tíz Világtájat, Sutrákkal és Shastrákkal próbálnák bizonyítani hogy nem tudok születni (a Tiszta Földön) még akkor sem támadna bennem még egy kétkedő gondolat sem. Inkább arra törekednék, hogy tovább erősítsem és tökéletesítsem tiszta hitemet. Miért tenném ezt? Mivel a Buddha szavai a határozott, tökéletes és végső tanítások: semmi sem képes megsemmisíteni őket. "Hívők, hallgassatok figyelmesen a következőkre: még ha bodhisattvák legyenek is, kik elérték a tíz szintet a negyvenediktől az ötvenedikig, annyian hogy betöltsék mind a Tíz Világtájat, és mind egybehangzóan mondanák azt, hogy nem igaz hogy Shakyamuni választotta ki és magasztalta Amitabha Buddhát, és hogy tanította a Három Világ és a Hat Birodalom elvetését, hogy nem igaz, hogy Ő tanította a lényeknek hogy teljes szívből gyakorolják a Nien-Fo-t, hogy az sem igaz, hogy a lényeknek a jócselekedetek felajánlását tanította a születés elérése céljából, akkor sem szabad hinni nekik, sem hamis tanításukra támaszkodni. Még ha ilyen szavakat hallanék is, a legkisebb kételkedés sem ébredne szivemben. Inkább megerősíteném és tökéletesíteném tiszta hitemet. És miért kell így tennem? Azért mert a Buddha szavai  kinyilvánítják az igazi, autentikus határozott és végleges tanítást. Mivel a Buddha megtestesíti az autentikus bölcsességet, az autentikus megértést, az autentikus látásmódot, és az autentikus megvilágosodást, ebből következik, hogy mikor beszél, nincs bizonytalan mentális állapotban. Éppen ezért az Ő szavait a bodhisattvák különböző véleményei és interpretációi nem tudják semmissé tenni. Ha igazi bodhisattvák lennének, nem kerültek volna szembe a Buddha tanításával. Ezenfelül felállíthatjuk a következő posztulátumot: A hívőknek világosan meg kell érteniük, hogy még ha a Buddhák transzformációs-, (nirmanakaya) vagy kiérdemelt testükben (sambhogakaya) jelennek is meg oly sokaságban, hogy betöltik a Tiz Világtájat, fényt árasztva és nyelvüket kinyújtva hogy a tíz irányt befedjék velük, és mindegyikük kijelenti: "Nem igaz hogy Shakyamuni tanítása magasztalta Amitabha Buddhát, és hogy a mindennapi embereket a Nien-fo gyakorlására biztatta, és hogy az embereket arra tanította, hogy jócselekedeteiket ajánlják fel a születés érdekében, és így a Tiszta Földön fognak születni" - még ha ezeknek a Buddháknak magyarázatait is hallanám, még akkor sem érne el a kételkedésnek árnya sem, nem hátrálnék, és félelem nem kelne szivemben, hogy nem érek el születést e Buddha Földjén.  És miért van ez így? Mert egy Buddha minden Buddha. Bölcsességük, megértésük és gyakorlatuk, megvilágosodásuk, gyakorlásukból származó gyümölcseik és nagy könyörületük azonos. Nincs a legkisebb különbség sem köztük. Ezért amit egy Buddha elvégez, az minden Buddhák végzése. Mindez hasonlatos az előző Buddha elhatározásához, mellyel eltiltotta a tíz gonoszt: az élőlények megölését és így tovább. Ennek az elhatározásnak a meghozatala óta ezeket a bűnöket nem szabad elkövetni. Ebből az elhatározásból származik a tíz jócselekedet a tíz jó gyakorlat melyek megfelelnek a Hat Paramitának. Ha egy következő Buddha megjelenik a világban, az teljesen elképzelhetetlen hogy megváltoztassa ezeket, és a tiz gonosz cselekedetet nyilvánítsa követendönek, mintsem a tíz jócselekedetet. Ebből a principiumból kiindulva, teljesen világos hogy a Buddhák úgy szavaikban mint cselekedeteikben megegyeznek. Ha Shakyamuni a mindennapi embereket arra biztatta, hogy teljes szivükből, és kizárólagosan gyakorolják a Nien-Fo-t, míg jelenlegi testükben vannak, és ha biztosította őket arról, hogy ha életük véget ér akkor azon a földön fognak születni, akkor a Tíz Világtáj Buddhái ezt a kinyilatkoztatást egyenlően dícsérik és megerősítik. Miért van ez így? Azért, mert Ők mind a Nagy Könyörület (Mahakaruna) egy-testét képezik. Egy Buddha tanítása minden Buddha tanítása. Minden Buddha tanítása egy Buddha tanítása. Így az Amitabha Sutra tanítja, hogy Shakyamuni dícsérte és magasztalta Sukhavati Földjének gyönyörű látványát. Továbbá arra buzdította a köznapi embereket, hogy egy-gondolattal és teljes szivükkel elmélkedjenek Amitabha Buddha Nevén egy napig, egész hét napig, és így bizonyosan elérik a születést. A következő passzusban a Sutra ezeket mondja: "A Tíz Világtáj mindegyikében megszámlálhatatlan Buddhák vannak, mint a Ganges ho- mokszemei. Ezek mind magasztalják Shakyamunit, aki az Öt Beszennyezettség Korában, a korban amikor a világ gonosz, amikor az érző lények gonoszak, a nézetek gonoszak, a szenvedélyek gonoszak, amikor a bűn és hitetlenség felmérhetetlen, kiválasztotta és magasztalta Amitabha Buddha Nevét, és buzdította az érző lényeket, kijelentve, hogy akik a Nevet recitálják, bizonyosan elérik a születést." Itt van tehát a bizonyíték, hogy ami megmondatott az igaz. Továbbá a Tiz Világtáj minden Buddhája, attól tartva, hogy az érző lények nem fognak hinni Buddha Shakyamini szavainak, mind, egyszerre kinyújtották nyelveiket, betakarva velük a trillió világot, és őszinte és autentikus szavakkal kijelentették: "Élőlények, óh, ti mind, kételkedés nélkül hinnetek kell mindenben amit Shakyamuni tanított, dícsért és tanúsított. Semmi kétség nincs aziránt, hogy minden közönséges ember, tekintet nélkül arra, hogy bűnei vagy erényes cselekedetei kicsinyek vagy nagyok, hogy az idő melyet a gyakorlásnak szentel, hosszabb vagy rövidebb, születést tud elérni, ha egy-gondolattal és teljes szívvel elmélkedik Amitabha Buddha Nevén, akár száz évig, vagy legalább is egytől hét napig." És ilyenformán, amit egy Buddha tanított, mind a többi Buddhák megerősítették, és együttesen tanúságot tettek mellette. Mindezt úgy ismerjük, hogy a "hit megalapozása a személyekre való tekintettel." Ezután következik a "hit megalapozása a gyakorlatra való tekintettel." (Ezek ugyanazok, mint a két gyakorlat, melyekről a 2. fejezetben szóltunk. Hogy elkerüljük a szükségtelen ismétlést, ezeket most nem tárgyaljuk. ha biztosak akarunk lenni jelentésükben, nézzünk utánuk az említett fejezetben.) A harmadik úgy ismert, mint a "gondolat, amely felajánl (minden érdemet a Tiszta Földön való születésre) és elhatározza (az ott való születést). Ez az a gondolat mely felajánlja a világi, és világon túlmenő  jócselekedeteket, amelyeket fizikai, vokális és mentális cselekedetek révén vitt végbe a múltban és jelenben, vagy a mások hasonló cselekedeteinek helyesléséből származnak. Ezért nevezik ezt a gondolatnak, mely felajánl minden érdemet a Tiszta földön való születésre, és elhatározza az ott való születést. Mindazok akik felajánlják az érdemeket és elhatározzák az ott való születést, ezt abban a meggyőződésben kell tenniük, hogy valóban el fogják érni a születést ha ezt a felajánlást teljesen őszinte szívvel teszik. Ez a gondolat a mély hitből kifolyólag olyan kemény, mint a gyémánt. Ezt nem tudják megzavarni vagy megsemmisíteni azok, kik más véleményen vannak, más tanulmányokat végeznek, más a megértésük, vagy más gyakorlatokat követnek. Haladjunk előre határozottan és teljes szívvel. Ne hallgassunk mások véleményére, ne nézegessünk ide-oda, hogy ne hulljunk a gonosz birodalmába, elveszítve ezáltal a születés jótéteményét.
Kérdés: Mit kell olyankor tenni, ha azok akik másképp értik a dolgokat, és mást gyakorolnak és téves gondolatokhoz tartják magukat, kritizálnak és kételkedést hintenek el a születéssel kapcsolatban? Vagy ha így szólnak: Úgy te, mint a többi érző lények, már megszámlálhatatlan kalpák óta egészen a mostani életetekig számtalan bűnt követtetek el a közönséges lények és a szentek ellen a test, a beszéd és a gondolat gonosz karmája által. Elkövettétek a Tíz Gonosz Cselekedetet, az Öt Súlyos Bűnt, és a Négy Fájdalmat Okozó Cselekedetet: rágalmaztátok a Dharmát, az icchantikák  bűnébe estetek, megszegtétek az előírásokat, megsértettétek az igazi tanításokat, és más bűnös cselekedeteket követtetek el. Ezek a szörnyű bűnök nincsenek még eltörölve, ezek még mindig a Három Világ gonosz birodalmaihoz kötnek benneteket. Hogyan tudnátok egyetlen életben, gyakorolva az érdemeket hozó cselekedeteket és a Nien-Fo-t, belépni a nem beszennyezett földre, elérni a felébredést, és a vissza-nem-esés állapotában való hosszabb tartózkodást?
Válasz: A Buddhák tanítása és gyakorlata számosabb a porszemeknél és homokszemeknél. Ugyanez áll az érző lények potenciális és karmikus képességeire, akik ezeket követik. Például ahogy az emberek a világon szemükkel néznek, és hisznek abban amit látnak, a fény eloszlatja a sötétséget, és az ég magába foglal minden dolgot, a föld támogatja és táplálja az élőket, a víz élénkít és öntöz, a tűz használ és rombol. Ezek illusztrálják a dolgok kölcsönös viszonyát. szemmel láthatólag ezeknek a változatai végtelenek. Miért ne okozna a Buddha titokzatos hatalma tehát különböző jótéteményeket? Kilépni egy kapun annyi mint kilépni az elvakító szenvedélyek kapuján, belépni egy kapun annyi, mint belépni a megszabadító bölcsesség kapuján. Ennek figyelembevételével mindenkinek a saját karmikus körülményeinek megfelelően kell gyakorolni és megszabadulást keresni. Miért akadályozol és zavarsz meg olyan gykorlatokkal, melyekkel nincs karmikus kapcsolatom? Az a gyakorlat, melyet én szeretek az, amellyel karmikus kapcsolatom van.  De ez nem az, amit te keresel. Amit te szeretsz gyakorolni, az az, mellyel neked van karmikus kapcsolatod, és ez nem az, amelyet én keresek. Éppen ezért mindegyikünknek  azt a gyakorlatot kell végeznünk, amely kívánságunknak megfelel, így bizonyosan hamarosan elérjük a megszabadulást.
Minden gyakorlónak a tudatában kell lennie, hogy ha a doktrinákat akarja tanulmányozni, annak semmi akadálya sincs, legyen a tanítás kapcsolatban a közönséges emberek világával, vagy a szentek világával, vagy a Buddhaság gyümölcseivel. Ugyanakkor ha a gyakorlatba akar kezdeni, akkor arra a Dharmára kell támaszkodnia, amivel karmikus kapcsolata van. Így a legnagyobb jótéteményt tudja elérni a legkevesebb erőfeszítéssel.
Most szeretnék valamit mondani mindenki hasznára, aki születést akar elérni (a Tiszta Földön.) Ezért elmondok egy példabeszédet, mely megvédi a hitüket az idegenek és eretnekek támadásaival szemben. Mi ez (a példabeszéd)?
Képzeljünk el egy utazót, aki száz és ezer mérföldet utazik nyugati irányban. Váratlanul két folyóhoz érkezik, melyek elzárják előtte az utat. Az amelyik délre tart, egy tűzfolyam, az amelyik északra, egy vízfolyam. mindegyik száz lépés széles, feneketlen mély. Egyik végeláthatatlanil terjed északra, szintúgy a másik délre. A tűz és vízfolyam közt, pontosan középen van egy fehér út, négy vagy öt hüvelyk szé- les, mely keletről nyugatra fut. A vízfolyam hullámai fel-fel csapnak az útra, ugyanúgy a másik oldalról a tűz lángnyelvei: így megy ez szünet nélkül. Emberünk e távoli elhagyott helyre érve egyszer csak azt veszi észre, hogy egy felől rablók bandája, másfelől vadállatok közelítenek felé. Nem kétséges, meg akarják ölni. Hogy a halált elkerülje, elkezd nyugati irányba futni. Ekkor megpillantja ezt a két nagy fo lyót, és így szól magában: "nem látom a két folyó végét, sem északon, sem délen, de közöttük látok egy magános fehér utat. Ez nagyon keskeny. A távolság a partok között nem nagy, de hogy menjek keresztül? Úgy látszik, elérkezett a végem! Ha visszafordulok, rablók és vadállatok áldozatává válok. Ha elkerülném is őket, északra, vagy délre fordulva, megint csak vadállatokra találnék, vagy mérges bogarak lepnének el. Ha nyugatnak fordulok, megpróbálva az úton átmenni, bizonyosan beleesek vagy a víz-, vagy a tűzfolyamba." Erre gondolva, félelme akkora, hogy az leírhatatlan. Így gondolkodik: "Ha megfordulok, meghalok. Ha ittmaradok, szintén meghalok. Ha előre megyek, szintén ugyanazon végzettel nézek szembe. Mivel nincs menekvésem a biztos haláltól, az a legjobb, ha egyenesen előre megyek a keskeny úton , mely előttem fekszik. mivel az út létezik, bizonyosan át is lehet menni rajta." Amíg így gondolkodik, hirtelen azt hallja, hogy a keleti partról  valaki biztatóan így szól hozzá: "Ó utazó, szánd rá magad határozottan, hogy keresztül menj az úton, így bizonyosan megszabadulsz a halál gyötrelmeitől! Ha itt tétovázol, bizonyosan meghalsz!" Ugyanakkor hallja, hogy valaki a nyugati partról is szólítja: "Ó utazó, egy gondolattal és teljes koncentrációval indulj előre. Én védelmezni foglak! Ne félj, hogy a tűzbe, vagy a vízbe hullsz!" Hallván, hogy az egyik hang biztatja, a másik hívja, megacélozza testét és elméjét, és keményen elhatározza, hogy végigmegy az úton. Egyenesen előretart nem engedve, hogy kétség vagy bizonytalanság legyen úrrá elméjén. De egy vagy két lépés után, a keleti partról, a rablók bandájából utánakiáltanak.: "Térj vissza utazó! Az út veszélyes! Nem tudsz végigmenni rajta! Meghalsz! Mi semmi bajt nem okozunk neked!" De az utazó, bár hallja a hangokat, amelyek hívják, nem megy vissza, még vissza sem néz. Egy-gondolattal megy előre, az útra koncentrálva, mely előtte van. Hamarosan eléri a nyugati partot, örökre megszabadulva minden veszélytől. Itt aztán jó barátok körébe érkezik, akik örvendezve köszöntik.
Eddig tart a parabola. Most hadd magyarázzam meg, mit jelent. A keleti part megfelel a mi Saha világunknak, mely egy tűzben álló házhoz hasonlít. A nyugati part Sukhavati kincses földje. A magukat jószívűnek tettető rablók és a vadállatok csordája azokat a dolgokat (elementumokat) jelentik, melyekből egy (az) emberi lény áll. A hat érzékszerv, a hatfajta tudat, a hat dolog, az öt agregatum (skandha) és a négy elem. A távoli terméketlen és lakatlan mocsár megfelel annak az állapotnak, melyben vagyunk, vagyis ki vagyunk téve a gonosz szenvedélyeknek és képtelenek vagyunk találkozni egy igazi vallási tanítóval. A víz és a tűz folyama jelképezi a kapzsiságot, mely elönti a lények szivét, és a haragot, mely olyan mint az égető tűz. A négy vagy öt hüvelyk fehér út a két folyam között megfelel a tiszta gondolat felébredésének, mellyel a kapzsiság és harag gonosz szenvedélyei között születést szeretnénk elérni. Mert a kapzsiság és a harag erős, ezért hasonlatosak a vízárhoz és a tűzhöz, s mivel a tiszta gondolat sérülékeny, ezért hasonlatos a fehér úthoz. Az útra felcsapó hullámok a kapzsiság felerősödését jelzik, melyek időröl időre beszennyezik a tiszta gondolatot. Az útra felcsapó lángnyelvek pedig a szívünkben lévő haragot és gyűlöletet, melynek lángjai megsemmisítéssel fenyegetik az érdemek Dharma-kincstárát. Az utazó aki egyenesen nyugatra fordul hogy az úton átmenjen, hasonlatos a hívőhöz, aki egyenesen Nyugat Útjára fordul, minden érdemet a születés érdekében ajánlva fel. Amikor az utazó a keleti partról hallja a hangot, mely biztatja, hogy menjen tovább a nyugati partra, az azt jelenti, hogy bár Shakyamuni elhagyta már ezt a világot, az emberek még mindig képesek a Dharma követésére, ha nem is látják a Buddhát. Ezt jelenti a hang. A rablóbanda, mely visszahívja az utazót, miután az megtett egy-két lépést, a más doktrinák, más gyakorlatok, gonosz nézetek követői, akik semmivel nem törődve terjesztik a saját interpretációikat összezavarva az embereket, és bűnt követve el, eltérítik őket a buddhaság útjáról. Az pedig, aki a nyugati partról hívja az utazót, Amitabha Buddha, aki kifejezi szándékát, hogy minden lényt megmentsen fogadalma által. Az utazó megérkezése a nyugati partra, jó barátaihoz való csatlakozása hasonló ahoz, mikor az érző lények végül is célhoz érnek miután hosszú időt töltöttek a születés és halál birodalmában, elvakítva gonosz szenvedélyeiktől, a transzmigrációnak kitéve végtelen kalpákon keresztül, a szabadulás reménye nélkül. Shakyamuni biztatására, aki megmutatta Nyugat Útját, és Amitabha Buddha könyörületes szívétől megáldva, rábízzák magukat a két tiszteletreméltó Buddhára, elindulnak az úton ügyet sem vetve a tűz- és víz-folyamra. E szándékot mindig észben tartva, a fogadalom erejében bízva, a halál után születést érnek el azon a Földön, ahol találkozni fognak a Buddhával, s ahol örömük határtalan lesz. A hívők mind, akik a fizikai, vokális és mentális gyakorlatokat végzik járva, állva, ülve, fekve, nappal vagy éjjel állandóan így hisznek és így gondolkoznak. Ezért van az, hogy ezt a gondolatot úgy nevezik, hogy gondolat, mely felajánl mindent a Tiszta Földön való születés érdekében, és elhatározza az ott való születést. A "felajánlás" azt is jelenti, hogy valaki aki a földön született, megvalósitva a "Nagy Könyörületet", visszatér a születés és halál e birodalmába, hogy tanítsa és vezesse az érző lényeket. Ezt szintén "felajánlásnak" nevezzük. Mikor a Három Gondolat tökéletességét elérte, akkor minden gyakorlat bevégeztetett. Mikor a kivánság (vágy a születésre) és a gyakorlat tökéletességét elérte, akkor a születés a Tiszta Földön biztosított. Továbbá meg kell értenünk, hogy ez a három gondolat magába foglalja a kontemplativ és a nem-kontemplativ gyakorlatokat. A Wang-sheng li-tsan (A Születés Dicsérő Himnuszai) ezt mondja:
"Kérdés: Szeretném biztatni az embereket a születés elérésére, de nem tudom hogy milyen békés gondolat és gyakorlat szükséges ahoz, hogy biztosak legyünk a születés elérésében ezen a földön.
Válasz: Ha valaki ezen a földön akar születni, akkor a Kuan wu-liang-shu ching szerint a Három Mentális Állapot birtokában kell hogy legyen. Mi ez a három? Az első az őszinte gondolat. A fizikai gyakorlat (amely megfelelő ennek a gondolatnak az elérésére) a Buddha előtt végzett leborulások. A vokális gyakorlat az Ő dicsőítése és magasztalása. A mentális gyakorlat a teljes szívvel való kontempláció e Buddha felől. Bárki is gyakorolja e három cselekedetet, azt igaz őszinteséggel kell tennie. Ezért nevezzük "őszinte gondolatnak". A második a mély gondolat, az igazi természetes hit amelyik hiszi és tudja (önmagáról) hogy közönséges lény, tele elvakító szenvedélyekkel, hogy érdemhozó cselekedetei sekélyesek és csekélyek, és hogy transzmigrálva a három világban, képtelen az "égő ház" elhagyására. Továbbá hinnie és tudnia kell, hogy Amitabha Buddha eredeti fogadalma megígéri, hogy aki tízszer recitálja a Nevét, vagy akár csak egyszer is, bizonyosan eléri a születést. Ezért hívjuk ezt mély gondolatnak. A harmadik gondolat, mely felajánl minden érdemet a Tiszta Földön való születésre, és elhatározza az ott való születést. Úgy kívánja az ott való születést, hogy az érdemhozó cselekedeteket e célból felajánlja. Ezért nevezzük ezt a fenti néven. Ha valaki a Három Mentális Állapot birtokában van, úgy születése biztosított. Ha ezek közül csak egy is hiányzik, akkor nem tud ott születni. Ez a dolog részletesen megmagyaráztatott a Kuan wu-liang-shou ching-ben. Mindezeket figyelembe kell vennünk.
A következő a saját véleményem:  A fenti passzusok három mentális állapota a legfontosabb a gyakorló szempontjából. Miért? Mert a Kuan wu-liang-shou ching kijelenti: "Ha valaki a Három Gondolat birtokában van, hogy születést ér el, kétségtelen." Mi tehát biztosan tudjuk, hogy a Három Gondolat Birtokosa eléri a születést. Ez meg van magyarázva a fenti kommentárban is, ahol ezt találjuk: "Ha valaki a Három Gondolat egyikének is híjával van, nem ér el születést." Világosan tudjuk tehát, hogy ezekből egy sem hiányozhat. Ezért tehát aki Sukhavati Földjén kiván újraszületni, tulajdonában kell hogy legyen mind a három gondolatnak. Ezek közül az, melyet őszinte gondolatnak nevezünk az igazán természetes. Jellemzői le vannak írva azokban a passzusokban, amelyeket már előbb idéztünk. Így a következő passzusban is: "Külsőleg nem szabad a bölcsesség, jóság és szorgalom jegyeit mutatnunk, ha bensőnkben hiúság és hamisság lakozik." A "külsőleg" szó ellentéte a "belsőleg". Vagyis a külső aspektusok nem esnek egybe a belső lényeggel. Más szavakkal, valaki külsőleg intelligensnek látszik, belsőleg azonban ostoba. A "jóság" az ellentéte a "gonoszságnak", vagyis külsőleg valaki jónak látszik, bel- sejében azonban gonosz. A "szorgalom" ellentétben áll a "lustasággal". Ez azt jelenti, hogy valaki külsőleg szorgalmasnak mutatja magát, belsőleg azonban tunya. Ha valaki ezeket megfordítaná, s azt amit külsőleg mutat, belülről birtokolná, úgy birtokában lenne annak, ami esszenciálisan szükséges a megszabaduláshoz. Az idézett passzusban a "belső hamisság"-ban a "belső" szó a "külső" ellentéte. Tehát a belső lényeg nem azonos a külső megjelenéssel: a belső tele van üres hiúsággal, míg a külső autentikusnak látszik. Az "üres hiúság" ellentétben áll az autentikussal. A belső tele van üres hiúsággal, míg a külső autentikusnak jelenik meg. A "hamisság " ellenkezője az "igazságnak". Ezért a passzus azt jelenti, hogy a belső hamisságot tartalmaz, míg a külső igazságként jelenik meg. Ezért ha valaki ezeket megfordítaná, s azt amit külsőleg mutat, belülről birtokolná, úgy birtokában lenne annak, ami esszenciálisan szükséges a megszabaduláshoz. A következő a mély gondolat, amely nem más mint a mély hit. Tudnunk kell, hogy a kételkedés az, mely a születés és halál házában tart bennünket fogva, míg a hit az, melyen keresztül a Nirvana kastélyába lépünk. Megállapítva a hit két aspektusát (mely benne rejlik a mély gondolatban) mind a kilenc szinten álló emberek születése biztosnak tekinthető. Továbbá az előző passzus mely a többi más interpretációkkal, más gyakorlatokkal, különböző tanításokkal és különböző nézetekkel foglalkozik, - a Bölcsek Útjára vonatkozik. A tanítás többi része a Tiszta Föld Dharma-kapujával kapcsolatos. Ezt Shan Tao munkáinak fenti passzusaiból tudjuk: és tudnunk kell hogy Shan Tao eszméje nem múlja felül a két dharma-kaput. Szükségtelen továbbá magyarázni a gondolatot, mely felajánl, (minden érdemet a Tiszta Földön való születésre) és elhatározza (az ott való születést). A gyakor- lók ezt bizonyosan jól megértik. A "Három Mentális Állapot általános értelemben minden gyakorlatra vonatkozik. De mikor specifikus értelemben vesszük, akkor azokhoz a gyakorlatokhoz tartozik, melyek a születéshez vezetnek. Itt az általános jelentésről beszéltünk, de ebbe bele tartozik a specifikus jelentés is. Ezért ez az intenció mindent átfogó. Ez a hívő gyakorló szempontjából sehogyan sem elhanyagolható.
(Fordította: Rev.Dr. Ősz Lajos / Anraku)