A Tiszta Föld Dharma a Buddha eredeti tanítása ( I.)

Az Avatamsaka Sutra (5. könyve, 8. Gatha) ezt mondja:

Némely világnak van Buddhája
Más világnak nincs:
Némelyiknek csak egy Buddhája,
S másoknak van Buddhája számtalan.

Ha egy világnak nincs Buddhája
Akkor egy Buddha egy másik világból
Misztikusan ott megjelenik
Hogy kinyilvánítsa a Buddhák tevékenységét.
_____ ______ ______ ______ _______

Részletek Bodhicitta "A BUDDHA ÉLETTÖRTÉNETE" c. könyvéből.

A JÓSLAT:


Kb. I.e. 1543-ban, majdnem 3500 évvel ezelőtt, a Föld minden falujában, városában, országában az emberek tudomására jutott egy szent ember jóslata:

- Ó minden érző lénye a földnek, örvendezzetek teljes reménységgel.
Mától számítva ezer évre egy Nagy Tanító jelenik meg a földön,
Istenek és emberek Tanítója a Tökéletesen Megvilágosodott,
Aki elvezet benneteket a szenvedéstől való megszabaduláshoz.
Készüljetek fel a vele való találkozásra. Kerüljétek a rossz
cselekedeteket, rossz beszédet, rossz gondolatokat. Tiszteljétek és
szeressétek szüleiteket, tiszteljétek és bánjatok jól az idősekkel,
hallgassátok meg a szent emberek tanácsát.
Így tisztítsátok meg az utat a Nagy Tanítónak a
Tökéletes Megvilágosodottnak.


A LUMBINI LIGET:

A Shakyak országa csodálatosan szép volt. Ligeteiben hatalmas fákkal, illatozó virágokkal, csodálatosan szép és ritka madarakkal tiszta vízű patakokkal és tavakkal. Az arra járó idegen azt gondolhatta, hogy mennyei országba érkezett. Simhahanu király és felesége Lumbini királynő kiséretükkel gyakran kirándultak. Egy park különösen megtetszett a királynőnek. Arra kérte férjét, hogy ajándékként vegye meg neki. A király elküldte egyik szolgáját, hogy tudakolja meg kié a park, és hogy eladó-e. A szolga visszatérve jelentette, hogy a park egy gazdag ember tulajdonában van és nincs szándékában eladni. Lumbini királynőt elszomorította a hír, mire a király biztosította arról, hogy egy sokkal szebb parkot fog ajándékozni neki. Simhahanu király utasítására szolgái megtisztítottak egy nagy részt az őserdőből és csodálatos ligetté alakították át. Különböző gyümölcsfákkal, virágzó bokrokkal, sal fákkal, csörgedező patakokkal, kis tavak tele lótuszvirágokkal, vizi liliomokkal. Gyönyörű színes madarakkal. Ez a park sokkal szebb lett mint az előző. A király őröket nevezett ki akiknek az volt a feladata, hogy a park mindig tiszta és rendezett legyen. A parkot a királynő neve után Lumbini Ligetnek nevezték el.


TUSZITA A BODHISATTVÁK ÉS ISTENEK FÖLDJE:

Abban az időben mikor még az emberek több száz évig éltek, a Tusita Mennyben az Istenek Tanítója Shakya Bodhisattva volt. Shakya Bodhisattva egészen addig az ideig maradt az Istenek Tanítója mikortól az emberek már csak száz évig éltek. Egy alkalommal az Istenek zenés ünnepséget rendeztek Tanítójuk és az odalátogató buddhák számára. A különböző buddha birodalmakból odalátogató buddhák arra biztatták Shakya bodhisattvát, hogy szálljon alá az Emberek Világába, legyen Ő is Buddha és tanítsa az embereket. Shakya Bodhisattva elfogadta a buddhák tanácsát és közölte az istenekkel szándékát. Az istenek próbálták eltéríteni szándékától, de Ő hajthatatlan maradt. Így szólt az istenekhez:
-Ha valaki közületek meg akarja kóstolni a halandóságot, öltsön testet a Földnek ugyanazon részén az emberek között.

Ezek után az istenek elfogadták szándékát, de abban nem tudtak megegyezni, hogy az emberek melyik országában, melyik nemzetségnél és melyik családban öltsön emberi testet. A választást Shakya Bodhisattvára bízták. Ő azt válaszolta:

- Az ősi egyetemes uralkodók leszármazottja, a tisztaerkölcsű Suddhodana, a Shakya nemzetség királya házában, aki Kapilavastuban él.

Ezután az istenek azon tanácskoztak, hogy a Bodhisattva milyen formában hagyja el a Tusita Mennyet. Megállapodtak abban, hogy egy fiatal fehér elefánton amely a Hat Tökéletesség: Nemeslelküség, Tiszta Erkölcsösség, Végtelen Türelem, Határtalan Erő, Tökéletes Elmélyülés és Végtelen Bölcsesség hordozója.

Mielőtt Shakya Bodhisattva az eljövendő Buddha elhagyta volna a Tusita Mennyet, mint az előző Buddhák tették, Ő is kinevezte helytartóját Maitreya bodhisattvát az Istenek Tanítójává. Maitreya bodhisattva most is a Tusita Mennyben tartózkodik. Ebben a pillanatban is tanítja az isteneket és várja eljövetelének idejét, mikor is elhagyva a Tusita Mennyet buddha lesz az emberek világában.

AZ ÁLOM:

Maya Dévi királynő ágyában fekve az aznapi alamizsna osztásra és a szegényekre gondolt. Nagy öröm töltötte el, hogy segíthetett a rászorulókon, míg ezen gondolatai közepette elaludt. Csendesen, teljes nyugalomban aludt, mikor egy csodálatos álom kerítette hatalmába.

Álmában a közeli mennyei birodalom négy nagy Dévája látogatta meg. Kifejezve tiszteletüket, ágyát felemelték és ellszálltak vele a Himalaya hegységben levő Anottata nevű szent tóhoz. A tóhoz érkezve a négy dévafeleség fogadta őket. Miután megfürösztötték Őt a tóban, mennyei ruhákat, mennyei ékszereket adtak rá, mennyei nyoszolyára fektették. Feladatuk végeztével visszavonultak. Magára hagyva békésen pihent, mikor a távolban meglátott egy csodálatosan szép kiselefántot, hátán a Bodhisattvával. A Bodhisattva glóriájából áradó csodálatos fény borította be a világot. A kiselefánt egész teste olyan fehér volt mint a tej. Ormányában tartva egy teljesen kinyílt fehér lótuszvirágot, jött lefelé a hegy aranyszínű oldalán. Leérve a hegy lábához, elindult felfelé az ezüstszínű oldalon. Miután elindult felfelé, hirtelen megállt, visszafordult majd a dévák és gandharvák mennyei zenéjének kiséretében elindult a tóhoz vezető ösvényen. Egyenesen Maya Devi irányába. Odaérkezve a királynő ágyához, azt háromszor körüljárva megállt a királynő jobb oldalán és azt megéríntve a Bodhisattva elfoglalta helyét az anyja testében megnyíló kristálygömbben.
Az érintéstől Maya Devi felébredt.

Közel tíz hónap telt el. A magasabb rendű családoknál az akkori szokások szerint az anya az elsőszülött gyermekének, szülei otthonában adott életet. Maya Devi a királytól engedélyt kapott, hogy az erdei patkányév, 4-dik hónap 15. napján, (a következő holdtölte napján) szülei házába menjen. Suddhodana király megüzente Devadahába, nem messze Kapilavastutól a Koliyanok királyának, Maya Devi apjának, hogy lányuk a következő telehold napján délben érkezik.
Elérkezett a telehold napja. Maya devi testvérével Maha Prajapatival gyaloghintóba szállt. Többszáz szolgálója mellett, barátnői, énekesek, zenészek és táncosok kiséretében útra kelt. A várost elhagyva közeledtek a Lumbini Ligethez, ahol szülei és rokonai nagy örömmel üdvözölték. A liget teljes szépségében pompázott. A fák és bokrok teljesen virágba borultak. A csendet a madarak csodálatos, örömteli éneke váltotta fel. A tavak kristálytiszta vízében lótuszok és vizililiomok nyíltak. A víz szinén hattyúk úszkáltak. Lágy szellő lengedezett és virágillattal árasztotta el a környéket. Az egész park oly szép volt mintha mennyei liget szállt volna le a földre. A királynőt teljesen lenyűgözte a liget szépsége. Kiszállt hintójából, testvérével és kiséretével körbesétált, gyönyörködött a liget szépségében. Lassan sétálgatva elérkeztek a liget legszebb fájához, egy Sal fához. A fa szépsége teljesen elbűvölte. Ahogy ott állt teljes bűvöletben, a fa nyugat felé eső ágának árnyékában- tudta, érezte, hogy eljött az ideje a Bodhisattva születésének. Testvére és a kiséretében lévő asszonyok, a náluk lévő selymekből falat állítottak, és várták a gyermek születését. A Sal fa segítségül lehajtotta alsó ágát, Maya Devi megfogódzott benne, és ekkor I.e. 623. év negyedik hónap nyolcadik napjának reggelén a Bodhisattva kilépett anyjának jobb oldalán a kristály gömbből.
Aranyszínű testéből kiáradó fény betöltötte az egész világot. A föld kétszer megremegett, de a folyók, tavak és tengerek medrükben maradtak. A vakok visszanyerték látásukat, a süketek hallásukat. a bénák felkeltek ágyukból és táncra kerekedtek. A betegek meggyógyultak.

Röviddel születése után határozott mozdulattal felállt. Egyenes testtel minden segítség nélkül hét lépést tett a négy világtáj felé, elmondta nevét a Négy világtáj Isten királyának. Visszatérve eredeti helyére, lábai nyomán lótuszok nyíltak. Egyenes tartással megállt, jobb kezével felfelé, bal kezével lefelé mutatva annak jeléül, hogy Ő a Tathagata. Gondolkodás nélkül kijelentette:

-Ez a születés egy Buddha születése. Ez az utolsó születésem. Ezzel a születéssel befejeztem az újraszületések sorozatát. Az élőlények megmentéséért még ez egyszer testet öltök.

Mikor beszédét befejezte, megnyílt az ég felette és két kristálytiszta vízsugár hullott alá. Az egyik meleg a másik hideg, hogy a nagy királyok és buddhák felszentelésében részesítse. A mennyei lények örömteli énekükkel köszöntötték a Földön megjelenő Tathagathát. Az égből mandarava virágok hulltak.
Egyedül Marát, a Vágyak Királyát szomorította el a hír.


Mivel világunknak, a Saha Világban lévő Déli Jambudvipának nem volt Buddhája, ezért Shakyamuni Buddha itt misztikusan megjelent, hogy kinyílvánítsa Amitabha Buddha tevékenységét.
A Lumbini Liget leírása teljesen megegyezik a Tiszta Föld leírásával. A Buddha testszíne Amitabha testszínével. A lába nyomán nyíló lótuszok is a Tiszta Földre utalnak.

Bodhicitta