"Az Ökör másik szarva"

Honen idejében a Hiei-hegyen, a Tendai Iskola központjában a Tiszta Föld Iskola Meditációs Sutráját (Kuan wu-liang shou ching) Chih I kínai T'ien Tai mester kommentárja szerint magyarázták. E magyarázat szerint - melyet még megtoldottak Chi-rei munkájával, a kommentár kommentárjával - a Tiszta Föld és Amitabha nem más mint mentális elképzelés.
Honen ezeket a kommentárokat elvetette, és helyettük Shan Tao (Zendo) kommentárját használta. Shan Tao a Tiszta Föld és Amitabha szubsztanciális létét tanította, és ez megegyezett Honen meggyőződésével. Ez vezetett ahoz, hogy Honen elhagyta a Hiei-hegyet, és megalapította az első önálló Tiszta Föld Vallást (Jodo Shu). A Három Tiszta Föld Sutra mellé a kánonba Vasubandhunak a Végtelen Élet Sutrájához írott kommentárját (Jodoron) vette fel, Ashvaghosa, Saramati, és Nagarjuna munkáit tökéletlennek minősítette.
Vasubandhu után nagy befolyást gyakorolt Honenre Tan-luan (Donran,476-542) kommentárja; Donran maga is nagy befolyást gyakorolt Shan Tao-ra.
A Donran után következő pátriárka, Tao Cho (Doshaku,562-645) volt az, aki a Bölcsek Útját (Shodomon) teljesen elkülönítette a Tiszta Föld Útjától. (Jodomon).
Genshin (942-1017) Ojuyoshu c. munkája is meghatározó volt Honen számára. Genshin, bár a kontemplativ (és nem a recitativ) gyakorlatokat (Nembutsu) ajánlja, mégsem tekinti Amitabhát és a Tiszta Földet pusztán mentális elképzelésnek. Ellenkezőleg: Azt ajánlja, hogy hagyjuk el ezt a beszennyezett földet, és keressünk menedéket a Tiszta Földön. (Onri Edo, gongu Jodo).
A Senchakushu-ban Honen kijelenti, hogy Zendo Amitabha manifesztációja, ezért tanítása Amitabha Buddha tanítása. Ebből következik, ha Zendo kijelenti, hogy Amitabha és a Tiszta Föld nem allegória és nem mentális elképzelés, hanem maga a Szubsztancia, akkor ez az igazság, és ez magának Amitabha Buddhának a tanítása.
Így előttünk áll egy vonal: Vasubandhu, a "Buddhista Brahman": Donran, az örök életet kereső volt Taoista; Doshaku, a Nirvana Iskolát követő szubsztancialista, és Zendo, Amitábha manifesztációja, aki ezeket a tanításokat megerősíti.
A Senchakushuban Honen ugyancsak megírja, hogy a Buddha a Tiszta Föld tanításokat Anandára bízta. Így a tanítás egyenesen visszavezethető Shakyamuni Buddháig, és ha közvetlen mester-tanítványi leszármazási vonal nem is mutatható ki (mint ahogy más iskoláknál sem!) de a tan-leszármazás világosan kimutatható.
Aki a Tiszta Föld Útját (Jodomon) választja, az a "Lét Kapuján" lép be az Öröklét Birodalmába (Amataya Dhatuya) míg a Bölcsek Útját (Shodomon) követők az "Üresség Kapuján" lépnek be a "Nirvana a maradékkal " nevű állapotba, mely a Tathagatagarbha Sutrák szerint nem örökké-tartó.
A Shodomon követői nem képesek az igazi Bodhisattvayanát követni, még ha a Mahayana állítólagos követői is, akkor is az Arhatok és a Pratyekabuddhák útját járják.
A Tathagatagarbha Sutrák és a Tiszta Föld tanításai képezik tehát az igazi Mahayanát. Honen Shonin, mikor 1175-ben elhagyta a Tendai főkolostorát, a Jodo Shu doktrinális különállását is proklamálta.
A Három Tiszta Föld Sutrára és a Tiszta Föld iskola mestereinek kommentatórikus írásaira alapozta tanításait, és a Tiszta Föld Iskola tanításainak ellentmondó Sutrákat elvetette, a tanításból kizárta, és figyelmen kívül hagyta.
Ennek következtében nem lehetett többé a Vimalakirti Nirdheshát, mint egy nihilista szűrőt a tanításokra rácsatlakoztatni, és abból a Szubsztancia tanítását kiszűrni.
Az Amitabha Sutra (Amida Kyo) kijelenti, hogy a Tiszta Földön minden a Négy Kincsből jött létre, ezért nevezik a Legnagyobb Áldás Földjének (Gokuraku). A Négy Kincs az Állandóság (Nitya), Áldás (Sukha) Igazi Én (Atman), Tisztaság (Subha). Ez természetesen eternalista és szubsztancialista tanitás. (Az e tanítás követéséért kijáró "Buddhista Brahman" címet pedig örömmel kell nyugtáznunk: Azt jelenti ez, hogy a Buddha igaz tanítványai vagyunk).
A Négy Kincsről szóló tanítást eredetileg A Mahayana Mahaparinirvana Sutrában hirdette a Buddha. Ebben a Sutrában jelentette ki, hogy a Buddha, a Dharma és a Sangha örök, és tanítását többször is eternalistának nevezte.
Hogy ezt a tanítást Honen teljesen magáévá tette, az abból is kitűnik, hogy tanítványa, Shinran ebből a Sutrából idéz legtöbbet főművében, a Kyogyoshinsho-ban, továbbá Shinran kijelentéséből, hogy neki semmi új tanítása nincs, csak mesterének Hónennek tanításait adja tovább.

A Tendai tudós vezető szerzetese, Kenshin, ugyanúgy mint a Shingon Shu tudósa, Myohen, valamint Jichin és mások (Shokobo, Zennebo, Ryukwan, Seikaku, Shoshimbo, Shinran) mind Honenhez fordultak, mert az "ürességet" szívükben válaszként nem tudták elfogadni.
Az igazi megszabaduláshoz vezető utat Honen tanításában ismerték fel.

NAMO AMITABHA!
Anraku,
a Nembutsu világi szerzetese