FAQ

KÉRDÉS: Pozitiv Buddhizmus? Honnan származik ez az elnevezés?

VÁLASZ: A nyugati buddhisták - akiket alegnagyobb jóakarattal is csak szemi-buddhistáknak nevezhetünk - a Dharma negativ oldalait hangsúlyozzák (szenvedés, üresség) és nem akarnak tudomást venni arról, hogy Shakyamuni nem a megsemmisülést, hanem a Halhatatlanság Birodalmát (Amataya Dhatuya) kereste, és azt megtalálva, tanította is.
A negativ tanítások Nagarjunáig nyúlnak vissza, melyeket Dharmeshvara Lama, a Jonangpa második hierarchája a "Világ leggonoszabb tanításai"-nak nevezett.
Dolpo Lama ezt a tanítást a "Barbárok és Asurák negativ Dharmaja"-nak nevezte a "Negyedik Zsinat" c. könyvében.
Korunkban Dr. Tony Page-től, a Mahayana Mahaparinirvana Sutra első nyugati kiadójától, és német nyelvű fordítójától származik.

K: Tehát ez az elnevezés nem egy szektát takar?

V: Természetesen nem. Nagarjuna fellépéséig ezt az irányt követte az egész Mahayana, így került be Kinába, és több mint három évszázadon keresztül így is állt ott fenn. A Nyie-pan Iskola, valamint a híres San chieh chiao iskola is ezt az irányzatot követte. Ide tartozik a tibeti Jonangpa Iskola is, valamint a thaiföldl Dhammakaya irányzat is, valamint egy Németországi orthodox irányzat is, akik George Grimm és társai munkásságát tekintik irányadóknak.
Tulajdonképpen még egy egységes filozófiáról sem beszélhetünk, mert például a Jonangpa a Madhyamakához tartozónak mondja magát, de ugyanakkor attól meg is különbözteti, mint a "Nagy Madhyamaka", v. Yogacara Madhyamaka" is erre utal. Ide tartozik továbbá a Tathagatagarbhavada is, amely már Fa - tsang kora (643-712) óta elismert filozófiai iskola. A Dhammakayanak a többiektől eltérően Hinayana alapjai voltak.

K: Mi a közös jellemző?

V: Több ilyen közös jellemző is van. A Jonangpa eredeti kezdeményezője Yumowa Láma meditációs mester volt, és meditációs tapasztalataira, és a Tathagatagarbha Sutrára hivatkozva tagadta a Sakyapa ürességre vonatkozó nézeteit. Ugyanígy a taiföldi meditációs mester Phramonkholtepmuni, felismerve hogy a buddhizmus központi tanítása a Dharmakaya (Dhammakaya), mely a Végső Igazság, azt azonosította a Nirvánával és az Atmannal.
Azt mondhatjuk, hogy a közös jellemző, hogy mind elfogadják a Buddha eredeti tanítását a Samsara és Nirvana különállásáról, a kettő diametrikus ellentétéről és az Atman és a Buddha-természet azonosságáról, és azok örökkévalóságáról. A Tathagatagarbhavada filozófiája egyenesen jut el idáig, míg a Nagy Madhyamaka szövevényesebb, és bonyolultabb úton.

K: Térjünk vissza a szemi-buddhizmusra. Mit értsünk ez alatt?

V: Ezt a Buddha magyarázza meg a Tíz Tathagatagarbha Sutrában. Ezek a Sutrák szinte teljesen ismeretlenek a nyugati buddhisták előtt, és ennek komoly okai vannak. Nietzsche örökösei mindent elkövetnek, hogy ezek a Sutrák továbbra is a homályban legyenek, és a buddhizmus, és hívei továbbra is mint a nihilizmus segédcsapatai az ő céljaikat szolgálják.
A Buddha a Tathagatagarbha Sutrákban elmagyarázza a Négy Gunaparamitát, melyek az Állandóság (Nitya) Áldás (Sukha) Igazi Én(Atman) és Tisztaság (Subha). Ezek a Nirvana attributumai, és mivel a Nirvana a Buddhasággal azonos, így a Buddhaság attributumai is.
A Hinayana tanítások mind az Arhatság, vagy az ezzel egyenlő Pratyekabuddhaság eléréséről beszélnek, és nem tudnak a Legfelsőbb Buddhaság eléréséről.
Ennek az elérése a Mahayanában van lefektetve.
Az Arhatok elérik az Állandóság és az Áldás állapotát, de nem érik el az Igazi Én állapotát, mivel nem hisznek benne.
Tehát mindazok, akik az Én-t, az Atmant tagadják, azok azt el nem érhetik. Hogy is érhetnék el, ha nem is akarják? Ebből következik aztán, hogy a Tisztaság (Subha) állapotát sem érhetik el. Amit elérnek, az a "Nirvana a Maradékkal". Ez nem végső állapot, nem a Dharmata elérése. Akik ezen az úton járnak, mondhatják magukat a Mahayana követőinek, akkor sem azok. A Satyatman (Igazi Én) tagadása nem a Mahayana, hanem a Hinayana útja. Nagarjuna követői az Atman tagadásával nem a Mahayana útját járják.

K: Van még ezenkívül valami eltérés ?

V: Igen. A Madhyamaka követői azt állítják, hogy túl kell jutnunk a jón és a rosszon, ugyanakkor a Buddha határozottan kijelentette, hogy kerüljük a rosszat, és kövessük a jót. Tehát az Úton Járó szempontjából a különbségtétel megtagadása egyenesen katasztrófát jelentene, de nem megengedhető a különbségtevés megtagadása a transzcendencia szempontjából sem, mivel a Végső Igazság a Mahamaitri, a mindeneket átfogó jóság és szeretet. Hogyan lehetne ezen "túl lenni"? Mit jelentene ez a "túl levés"? Kétségtelenül a mindent átfogó Mahamaitriből való kiesés, a megsemmisülés, a nihil. Elképzelhetetlen, hogy egy vallási törekvőnek ez legyen a célja, hogy erre törekedjen.

K: Walpola Rahula a "What the Buddha Taught" c. könyvében azt állítja, hogy a buddhizmusban a "dhamma" kifejezésen kívül nincs szélesebb kategória, és ebbe beletartozik az Abszolutum, a Nirvana is. Minden, ami az univerzumban, vagy azon kívül van, beletartozik tehát a "dhamma" kategóriájába. Hogy van ez?

V: Úgy, hogy Walpola Rahula nyilvánvalóan nem Buddha, és ha azt akarjuk megtudni, hogy a Buddha mit tanított, jobb, ha Őt kérdezzük.
Fenti könyvében egy amerikai buddhológus szerzetes 49 komolyabb hibát mutatott ki, köztük ezt a kijelentést is.
A "dhamma" kizárólag a Samsara jelenségeire (phenomena) terjed ki, és sehogyan sem terjed ki a Nirvanara (noumena).
Másképp úgy is mondhatnánk, hogy a tízezer dolog az Ég alatt nem azonos a felette lévő Éggel. Walpola állítása még a Theraváda régi tanítása szerint is hamis, hiszen akkor a függő keletkezés láncolata (pratitya-smmutpada) érvényes lenne a Nirvanára is. Márpedig ezt a Theraváda régi tanításai sem állították, ezt már a Madhyamakáktól vették át.
Ha Walpola állítása igaz lenne, akkor a dhammák (dharmák) azonosak lennének a kleshákkal, és mivel a Nirvana is belül lenne a "dhammák" fogalmán, az sem lenne más mint a kleshák, a beszennyeződések halmaza. Igy a klesháktól való megtisztulás fogalmát sehogyan sem tudnánk másként értelmezni, mint egy spirituális öngyilkosságot. A klesháktól való szabadulás egyenlő a nihillel.
És valóban, ez a negativ buddhizmus üzenete, akár Theravada , vagy Madhyamaka formájában.
Régi igazság, hogy a szubsztancia tagadása a nihilizmusba vezet.
A Buddha végső tanításaiban megmagyarázta, hogy a Tathagatagarbha az Igazi Én (Satyatman), és ez ugyanaz, mint a Buddha-természet (Buddha-dhatu). És ezek bizony nem tartoznak a "dhammák" kategóriájához. Ezért a Buddha ezt mondja az Angulimaliya Sutrában:

"Manjusri, az emberek azért köpülik a tejet, mert tudják, hogy vaj van benne. Miért nem köpülik az emberek a vizet? Mivel abban nincs szubsztancia. Hasonlóképpen Manjushri, az emberek betartják az erkölcsi előírásokat, és elkötelezik magukat a szent élet iránt (brahmacarya), mivel a Tathagatagarbha létezik".

Ez a Buddha tanítása, és a Pozitiv Buddhizmus ezt igyekszik közvetíteni.


NAMO AMITABHA!
Anraku,
a Nembutsu Iskola világi szerzetese