Tartalomjegyzék Kevésbé ismert vallások fóruma
Nyitotta Viola Zoltán író, http://poliverzum.fw.hu
 
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok 
 ProfilProfil   Nincsen új privát üzenetedNincsen új privát üzeneted   Kilépés [ violazoli ]Kilépés [ violazoli ] 

Tibeti-magyar rokonság

 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Tibeti-magyar rokonság
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
Anraku



Csatlakozott: 2006.03.11. Szombat 0:15
Hozzászólások: 122
Tartózkodási hely: Nanticoke, PA, USA

HozzászólásElküldve: 2006 Márc. 17; Pént. 05:09 pm    Hozzászólás témája: Tibeti-magyar rokonság Hozzászólás az előzmény idézésével Hozzászólás szerkesztése/törlése Hozzászólás törlése Felhasználó IP-címe

Ha elfogadjuk, hogy a magyarok hun eredetűek - és miért ne fogadnánk
el, ha az országalapítástól számított időtől kezdve elfogadtuk - akkor
a tibeti-magyar rokonság kétségtelenül fennáll.
A tibetiek ősei a folytonosan Kínát támadó Mao -tun kagán nyugatabbra
került népeiből kerültek ki , akikről a kínai évkönyvek mint Hsiung-nuk-ról
beszélnek. Később ezek összekeveredtek a már Tibet területén élő T'u-yü hunokkal, és a Mandzsúriai eredetű tabgacsokkal.
Ha mai magyar szavainkat tibetiekkel akarnánk egyeztetni, úgy nem sok egyezést találnánk. Az "apa" szavunk tibetiül "a-pha", "anya" szavunk
pedig "a-ma".
Árpád, ahonfoglaló magyarok vezére nem fejedelem, hanem Dzsula,
vagyis vezér volt. A magyarok királyát, a Napisten testetöltését Kündü-nek nevezték. A honfoglaláskor ezt a tisztet Kurszán Kündü töltötte be.
Ő volt az utolsó a Kündük sorában.
Tibetben az ország pap-királyát, a Dalai Lámát ma is Kündünek
(sKU-mDun) nevezik. A "sKu" szó jelentése "test, megtestesülés"
a "mDun" pedig "jelenlegi, mostani".
Igy Kurszán "foglalkozása" a Kündü, vagyis a "jelenlegi megtestesülés"
volt. Úgy gondolom, a mai tibeti nyelv közeli rokona lehet a régi hunok
nyelvének, hiszen Nepálban ma is létezik egy a tibetivel rokon nyelvet beszélő nép, a Magar.
A hazánkban a tatárok elől menedéket kereső kunok királyát Kuten-nek
hivták, ami király esetében szintén figyelemre méltó.
Ebben az esetben a "sKu" szintén "test", a rTen" pedig "bázis, hordozó"
jelentéssel bir, tehát Kuten nevének jelentése a "Megtestesülés Hordo-
zója "lenne.
Ide kell még tennem, a szintén kun, Kis-Kunsági Köncsög ispán nevét is.
Ebben, mint szintén méltóságot viselő ember nevében, lehet hogy
a régi hun nyelv egy szava rejlik. A név mai tibeti formája dKon-mChog,
(Köncsög) amit a Buddhához, Dharmához és Sanghához kapcsolnak, és
"Tiszteletreméltó Drágaságot" jelent...

Anraku
_________________
NITYA-SUKHA-ATMAN-SUBHA
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése  
violazoli
Site Admin


Csatlakozott: 2006.02.19. Vasárnap 18:52
Hozzászólások: 112

HozzászólásElküldve: 2006 Márc. 17; Pént. 06:16 pm    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével Hozzászólás szerkesztése/törlése Hozzászólás törlése Felhasználó IP-címe

Hm... Ezek nagyon figyelemre méltó megállapítások! De ha ennyi sok szó utal a(z ős) magyar nyelvben a buddhizmusra (megtestesülés, stb), akkor miért nem volt a buddhista vallás általánosan elterjedt a honfoglalók között?
_________________
Fórum admin. Honlapjaim:
http://poliverzum.fw.hu
http://violazoli.fw.hu
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése Felhasználó weblapjának megtekintése  
Anraku



Csatlakozott: 2006.03.11. Szombat 0:15
Hozzászólások: 122
Tartózkodási hely: Nanticoke, PA, USA

HozzászólásElküldve: 2006 Jún. 15; Csüt. 06:38 pm    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével Hozzászólás szerkesztése/törlése Hozzászólás törlése Felhasználó IP-címe

Közismert, hogy a magyarok "Tűzimádók", vagy "Napimádók" voltak, és ehhez mindig odateszik, vagy odaképzelik a "primitiv" jelzőt. De a tűz, v. napimádók soha sem a földi tüzet, vagy a szoláris napot imádták, hanem annak szubsztanciáját, a fényt. Igy Mahavairocanát, vagy Amitabhát a "Nagy Nap Buddha", vagy a "Fény Buddhája" néven is ismerik.
Nem állitom, hogy a magyar nép abban az időben kifejezetten buddhista volt. Annyit tudunk, hogy a Mandzsúk vallására is nagy hatást gyakorolt a buddhizmus. Valamikor buddhista szerzetesek tanították őket, nem sokáig ugyan, de ez az idő mégis elég volt arra, hogy a spirituális dolgokkal foglalkozó emberek megjelölésére átvegyék tőlük a "Saman" szót, mely a buddhista "Sramana, v.Samana" szóból származik. A "Kündü" ilymódon lehetett a Napisten megtestesülése is. Ismerték továbbá a hétszeres reinkarnációt- a buddhizmusban ennyi áll egy srotapanna előtt. Halottaiknak csónak-alakú fejfákat állítottak. Ez a Fény Buddháját, Amitábhát, illetve annak hajóját jelenti.
Sokszor hallhatjuk a "röhög mint a fakutya" kifejezést. No már most ennek semmi értelme sincs. Volt ugyan valami sport-eszközünk, amivel régen a jégen szoktak csúszkálni, de ez bizony nem röhög. Szóval, nem látjuk a mondás értelmét.
Aztán Fekete Gyula valamelyik írásában olvasom a mondás egy változatát, és ki tudja, talán ez volt az eredeti mondás: "Röhög mint a fakutya az oltáron." - Persze, lehet hogy ez egyesek számára még nagyobb képtelenségnek hangzik, de nem nekem, akinek az oltárán bizony, ott van a fakutya, és bizony, hogy röhög, tátott szájjal röhög !
Kettő is van belőle, és feladatuk az, hogy az oltárt őrizzék !
Igy hát sok szokásunk, mondásunk lehet, melyek régi vallásunkra utalnak vissza, de már nincs szemünk, fülünk hozzá...

Anraku
_________________
NITYA-SUKHA-ATMAN-SUBHA
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése  
músika



Csatlakozott: 2006.04.20. Csütörtök 10:06
Hozzászólások: 91

HozzászólásElküldve: 2006 Jún. 16; Pént. 07:33 pm    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével Hozzászólás szerkesztése/törlése Hozzászólás törlése Felhasználó IP-címe

Kedves Anraku,
ki az a srotapanna és mi az hétszeres reinkarnáció?
NAMO AMITABHA!
Músika
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése  
Anraku



Csatlakozott: 2006.03.11. Szombat 0:15
Hozzászólások: 122
Tartózkodási hely: Nanticoke, PA, USA

HozzászólásElküldve: 2006 Jún. 17; Szomb. 02:18 am    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével Hozzászólás szerkesztése/törlése Hozzászólás törlése Felhasználó IP-címe

Kedves Músika,

a Shrotapanna (a folyóba belépő) az első az Arya tanítványok (Aryashravakák) között, még hétszer kell születnie, hogy elérje az Arhatságot.
Második a Sakrdagamin, aki már csak egyszer születik ujra, ezután jön az anagamin, aki nem születik újra, hanem az Akanishtadharmadhatuba távozik, és onnan megy be a Nirvánába. A negyedik a tulajdonképpeni Arhat, aki már, mint mondják, itt e földön elérte a Nirvánát.
Mahayana szempontból azonban ez csak részleges Nirvana.
A Tiszta Föld követői mind elérik az Anagamin fokozatot, ezt azonban Avaivartikának nevezzük, ami azt jelenti, "Vissza-nem-eső".

NAMO AMITABHA!
Anraku
_________________
NITYA-SUKHA-ATMAN-SUBHA
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése  
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Tibeti-magyar rokonság Időzóna: (GMT +1 óra)
1 / 1 oldal
Feliratkozás a témára
 
Téma törlése Téma áthelyezése Téma lezárása Téma szétválasztása 
Ugrás:  
Készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Szavazhatsz ebben a fórumban.
Moderálhatod ezt a fórumot.

Fórum adminisztráció


Powered by phpBB © 2001, 2002 phpBB Group
Magyar fordítás © Andai Szilárd
MyStat - Az ingyenes webstatisztika
y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>html>y>y>