Tartalomjegyzék A pozitív buddhizmus fóruma
Itt értekezhetsz a buddhizmusról mint pozitívumról. Honlap: http://buddhista.info
 
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok   RegisztrációRegisztráció 
 ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

NAGARJUNA

 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> A negatív buddhizmus kritikája
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
Anraku



Csatlakozott: 2006.06.25. Vasárnap 16:21
Hozzászólások: 144

HozzászólásElküldve: 2006 Szept. 12 Kedd., 7:31 pm    Hozzászólás témája: NAGARJUNA Hozzászólás az előzmény idézésével

NAGARJUNA egy dél-indiai, purushapurai brahman család leszármazottja volt, és kb. I.sz.150-250-ig élt. Mint mondják, már kisgyermek korában kívülről tudta mind a négy Védát, és képes volt magyarázni is őket. Továbbá járatos volt az asztronómiában, geografiában, jóslásban és minden tudományban.
Három másik tanulótársával megbeszélték, hogyha már ilyen szépen kíművelték magukat a tudományokban, itt az ideje, hogy szenzuális tapasztalatokra is szert tegyenek. E célból mi sem látszott jobbnak, mint a raja háreme, ahova a tanulni vágyó ifjak be is osontak. Ahogy Nagarjuna kínai életrajza mondja, miután száz napig ott tartózkodtak, és minden nővel közeli ismeretségbe kerültek, felfedezték őket. Három társát kivégezték, Nagarjunát pedig mint brahman származásút választás elé állították: vagy kivégzik, vagy buddhista szerzetesnek adják.
Az ifju Nagarjuna inkább a szerzetességet választotta mintsem hogy társai korai halálában osztozzon.
Szó sincs tehát arról, hogy valamilyen elhivatottság folytán lépett volna a szerzetesek közé. Azért tette, mert életét mentette meg vele.
Előbb a Kis Jármű tanitásaival ismerkedett meg, és mint mondják, kilencven nap alatt megtanulta a Tripitakát. Majd a Himalayába ment, ahol is egy öreg szerzetestől Mahayana szövegeket kapott, de nem volt képes megérteni őket.
Megismerkedett egy Saraha, vagy Sarahapada nevű tantrista nyílkészítő-vadásszal, és annak a tanítványa lett. Bár sokan mondják, hogy két Nagarjuna volt, egyik a tantrista, a másik pedig a skolasztikus, ezt a nézetet már csak azért sem fogadhatjuk el, mert a skolasztikus Nagarjuna volt az, aki bővebben kifejtette a tantrista Saraha nézeteit.
Saraha volt ugyanis az első, aki a Samsara és Nirvana "hajszálra való azonosságát" tanította, és Nagarjuna volt az, aki bövebben kifejtette ezt a nézetet. Ez eddig a buddhizmusban hallatlan nézet volt, és már első hallásra is bizonyos lehetett mindenki előtt, hogy itt a Buddha alap-tanítását támadták meg. "A szenvedés közepette nincs Nirvána, és a Nirvánában nincs szenvedés."- mondja a Buddha.
Tehát Nagarjuna a Samsara és Nirvana azonosságát hirdetve diametrikus ellentétbe került a buddhista tanításokkal.
A "nem-én" (anatta) tanítását, mely csak a mundán, képzelt "én"-re vonatkozik (Samsara-én) , a Samsara és Nirvana azonosságának tanítása folytán kiterjesztette a Svabhavara, az Önvalóra is. Igy elérkezett a teljes tagadáshoz (nihilizmus) mivel teljesen szembekerült a Buddha tanításával, mely szerint NIRVANA VAN.
Kínai életrajza szerint Nagarjuna így gondolkozott: "A buddhista könyvek, ámbár csodálatosak, mégis befejezetlenek, és tovább kell fejleszteni őket ésszerű érvekkel. Azokon a pontokon, ahol nem kielégítőek, tovább kell vinni a tanítást, és ezekkel a modernizált tanításokkal majd meg lehet világosodni. Így a teória tévedés nélküli, agyakorlat pedig hiba nélküli lesz. Mi rossz van ebben? - Ezeket gondolva hozzáfogott a végrehajtáshoz. A Tan (Dharma) és az Előírások (Vinaya) mesterének kinevezve magát, ruhákat tervezett. Tanítása közel volt a Buddha-Dharmához, de némileg különbözött tőle. Azt akarta, hogy az emberek szabaduljanak meg az érzéseiktől, ezért az érzés-nélküliség tanát hirdette."
Nagarjuna koráig valószinűleh példa nélkül állt a Mahayana történetében, hogy egy első fokú bodhisattva - aminek Nagarjunát tartják egyesek - tévedésekben marasztalja el a Buddhát, és nem is akármilyen tárgyban, hanem éppen a Nirvana kérdésében, amelyben az authoritás - a Vaipulya Sutrák szerint - a Buddhának van fenntartva.
És mit jelent az "érzés-nélküliség tana"?
Ezt a tant a Theravada hirdette. A Mahayana ebben a korban az érzelmi odaadést, a bhaktit tanította. A Mahaparinirvana Sutra, mely a Buddha tanításának végső és legmagasabb rendű magyarázata, az önérdektől mentes szeretetet, a Maitriot állítja a tanítás középpontjába, és magát az Abszolutumot is Maitriként jelöli meg. Nagarjuna ezzel szemben hirdeti az "érzés-nélküliség tanát".
Nyilván való, az "érzés-nélküliség tanítása" szubsztancia ellenes tanítás.
Itt kell megjegyeznünk, hogy a Madhyamaka követői közül a többség nincs tisztában azzal, hogy milyen filozófiai rendszert követ. Sokan azt hiszik, hogy ez egy "Via Negativa", apopathikus Abszolutista tanítás, - amiről természetesen szó sincs!
Vasubandhu, Asanga és Sthiramati, akik aztán kiváló skolasztikus Acaryák voltak (az első kettő ráadásul tizedik fokozatú bodhisattva!) megállapították hogy Nagarjuna szélsőséges nihilizmust tanított.
Napjainkban Harsh Narain mutatta ki, hogy Nagarjuna a következő "ürességeket" tanítja:

a kondicionált üressége
a nem-kondicionált üressége
a transzcendencia üressége
az abszolut üresség
az üresség üressége

Akik egy kicsit is jártasak a filozófiában, azok előtt nem sokat kell bizonygatni, hogy ez bizony szélsőséges nihilizmus.

A Buddha a Mahaparinirvana előtt megjövendölte a Dharma további sorsát, és e jövendölés a Tiszta Dharma Korát ötszáz évre tette: ezután a Tükör-Dharma következik.
És valóban, a Parinirvána után kb. ötszáz évvel megszületett Nagarjuna, aki a Tükör-Dharmát tanította.
A Buddha a második tan-periódusban tanitotta a Prajnaparamita Sutrákat, melyek valóban az ürességet, a mundán világ ürességét tanítják. Ez a tanítás provizórikus, nem a végső tanítás, Neyartha, vagyis még magyarázatra szoruló. Tehát methodológia.
A harmadik tan-periódusban a Buddha a Tathagatagarbha Sutrákat tanította, melyek világosan, és egyértelmüen kimondják, hogy ezek Nitartha, vagyis végleges tanítások, és a Buddha úgy akarja, hogy ezek szerint értsük meg a Dharmát. Ezek a Sutrák tanítják a Buddha-természetet (Buddha-dhatu), az Igazi Ént (Satyatman), mely örökkévaló (Nitya) és tiszta (Subha).
Nagarjuna felcserélte a két tanítást, és a methodológiáról ( üresség) azt állította , hogy az a végleges tanítás, a végleges tanításról pedig, hogy az provizórikus. Igy ha tanítására nézünk, meglátjuk, hogy abban minden fordítva van. A Buddha mindezt előre látva, ezt a tanítást ezért Tükör-Dharmának nevezte.
De az üresség mániákusait még Mesterük, Nagarjuna szavaival sem lehet kigyógyítani:

"Shunyata sarva-dristinam prokta nihsaranam Jinaih/
Yesam tu shunyata-dristis tan asadhyan babhasire//

"Az ürességet a filozófiai nézetek elhagyására tanították a Jinák,/
És kijelentették, hogy akik azt filozófiának tartják, valóban gyógyíthatatlanok."
(Mula-madhyamaka-karika, 13, 8.)

Miért hinnének nekünk, ha még Mesterüknek sem hisznek ?


NAMO AMITABHA!
Anraku,
aNembutsu világi szerzetese
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése  
violazoli
Site Admin


Csatlakozott: 2006.06.24. Szombat 22:37
Hozzászólások: 192

HozzászólásElküldve: 2006 Szept. 12 Kedd., 8:19 pm    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Máris felraktam, kedves Anraku! Remek cikk! Igazán nagy élvezettel olvastam!

Gondolatot ébresztett azonban bennem. Mint véled, lehet-e úgy értelmezni egyrészt a Samsara ürességét, másrészt az Atman határozott létezését, hogy igazából az Atman, az olyasmi, ami valójában nincs is benne egyáltalán a Samsaraban, hanem azon KÍVÜL van, (valahol), és mintegy csak képzeli hogy a samsaraban van, s tkp ezek a hamis képzetek az úgynevezett kleshák (amik ugye elfátyolozzák a tisztánlátását), és a megvilágosodás eszerint nem az hogy kikerül a nirvanaba, mert hiszen mindigis ott van (mármint az atman), hanem hogy egyszerűen FELÉBRED, s már nem képzeli azt hogy a samsaraban van? A samsara eszerint tehát csupán olyasmi lenne mint egy rossz, szenvedésteli álom (leegyszerűsítve a dolgot, mert nem egyvalakinek az álma, hiszen sok atman képzeli lényegében ugyanazt). Szóval, ez az elképzelés olyasmi-e ami összhangban van a dharmával, s ha nem akkor hol hibádzik?
_________________
A birodalom.net adminja
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése  
Anraku



Csatlakozott: 2006.06.25. Vasárnap 16:21
Hozzászólások: 144

HozzászólásElküldve: 2006 Szept. 13 Szer., 12:08 am    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Kedves Zoli, ebben semmi hiba nincs, mivel az Atman a Samsara-létet természetesen csak képzeli, mivel csak a Nirvana tekinthető az igazi létnek. Az Atman pedig univerzális Paramatman, vagyis a Buddha-dhátuk egyetemessége. Ettől függetlenül azonban külön tudatoknak is tekinthetők, mivel különböző utat jártak be a tökéletesség eléréséig. (Buddhaság). Ugyanakkor ez a tudat mégsem nevezhető "külön tudat"-nak, mivel a többi Buddhák ugyanúgy ismerik a többi Buddhák által bejárt utat, mint azok saját maguk.

AMITABHA!
Anraku
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése  
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> A negatív buddhizmus kritikája Időzóna: (GMT +2 óra)
1 / 1 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.


Powered by phpBB © 2001, 2002 phpBB Group
Magyar fordítás © Andai Szilárd - Frissítette: Magyar phpBB közösség
MyStat - Az ingyenes webstatisztika